Dér F., Fábián T., Hofmann R., Speiser F., Tóth T. 2007. Gyepterületek földminősítése,
földértékelése és földhasználati információja a D-e-Meter rendszerben. Földminősítés,
földértékelés és földhasználati információ, Keszthely – Budapest. pp. 31-39. ISBN 978 96387616 3 7.

Bevezetés

Az Európai Unió földhasználatát a szabályozottság és a környezettudatos gazdálkodás jellemzi,
melynek egyik lényeges összetevője a termőterületek tulajdonságainak ismerete. A földminősítés
és a földminőséget is figyelembe vevő gazdálkodás-tervezés ezért kiemelten kezelt kérdés. Az,
hogy a termőfölddel, mint erőforrással miképp gazdálkodunk, attól is függ, hogy milyen információk
birtokában, és milyen technológiákat alkalmazva sikerül az adott ágazat működését szervezni
(Várallyay, 2003).
Napjainkig az ökonómiai megközelítés mellett a gyepek értékelése nagyrészt a statisztikai
módszerekkel dolgozó növénycönológián alapult, melynek legnevesebb képviselője Braun-Blanquet
volt. Hazánkban a gyepek botanikai-florisztikai alapon való vizsgálatát Thaisz kezdte el, de
a modern cönológiai vizsgálatokat csak Soó és tanítványai indították el az 1930-as években. Az
1950-es évek elején többek között Máthé és tanítványai, Juhász és Prettenhoffer foglalkoztak a rétés
legelő értékelés problémakörével (in Máté, 2003). A gyepek együttes botanikai és gazdasági értékelésével
Balázs (1960) foglalkozott, módszere esetenként napjainkban is használatos, és megalkotójáról
Balázs-féle kvadrát módszerként ismert.
Az 1990-es években Vinczeffy és munkatársai olyan gyepminősítési rendszert dolgoztak ki,
amelyben a gyep minősítése három számmal jelölhető (Vinczeffy, 1993). A módszer hibája, hogy
több értékes tulajdonsága mellett ez sem foglalkozik részletesen a talajtani és éghajlati hatásokkal.
Ezért napjainkban a gyepek korrekt földértékelése még nem megoldott, így a gyepterületek termését
nehéz tervezni, csak tapasztalati úton lehetséges a becslés.
Hazánkban a földminősítési rendszer korszerűsítésére 2001-ben 9 intézmény kutatási és fejlesztési
tevékenységét összefogó konzorcium alakult.
Mivel Magyarország számottevő nagyságú gyepterülettel rendelkezik (a termőterület 13,2%-a,
a mezőgazdasági terület 17,4%-a gyep), a D-e-Meter program keretében célszerű a szántó és erdő
művelési ágak mellett a gyepterületek földminősítésével és földértékelésével is foglalkozni.